Karikatúra

Néha megnézem a Zenetudományi Intézet virtuális Bartók-kiállítását. Jól válogatott, érdekes, tartalmas anyag. Ez a karikatúra pedig kifejező.

Hol a helye?

Szabó Ádám írt egy sete-suta cikket a régiségkereskedelmről. Azt sugallja, a műtárgyaknak kizárólag közgyűjteményben lenne helye. Legalábbis erre enged következtetni a szabad kereskedelemmel és a magángyűjtményekkel kapcsolatban megfogalmazott néhány mondata:

  • “Ezért nem kellene antik műtárgyakkal kereskedni” (ez a cím)
  • “felbecsülhetetlen régiségek tűnnek el privát gyűjteményekben”
  • “ezek a tárgyak így könnyen elveszhetnek egy privát gyűjteményben, ahol sértetlenségük és eredetiségük [sic!] már egyáltalán nem biztosított”
  • “A privát tulajdonú régiségeket nem védi a nemzetközi jog [?],”
  • “nincsenek tulajdonjogi kötelezettségek sem a tulajdonos felé. [?]”
  • “A fejtámasz pedig a kikiáltási árat bőven meghaladva tűnt el egy privát licitáló gyűjteményében.”
  • “Remélhetőleg a jövőben egyre kevesebb ilyen szürke eladás történik – és a változás még azelőtt bekövetkezik, hogy még több antik kincs tűnik el privát gyűjteményekben.” (summázat)

Talán felesleges kiemelni, hogy a közgyűjtemények jelentős részét magángyűjtemények alapozták meg.

Ősz

img_0035 A tavalyi év egyik legfontosabb könyve Karl Ove Knausgård Halál című regénye, a Harcom-sorozat 1. része volt. Legalábbis én így gondolom. Most olvasom, hogy jön a következő kötet. Sajnos a Magvetőnél nem értem el senkit, így nem tudom megmondani, hogy mikor. Update: kiderült, a fenti kötet nem is a Harcom-sorozat második része, hanem egy új kvartett első kötete. Ettől függetlenül, amikor megtudok valamit a megjelenési tervről, frissítek. Update2: Megérkezett a válasz, és így hangzik: “A Harcom-sorozat második kötete, a Szerelem várhatóan október végén-november elején jelenik meg.” Jó hír, nem?

 

Narancsos #szeretnekahallgatók

Ma láttam, hogy már elérhető a Magyar Narancsban májusban megjelent interjú. Köszönet Rácz Juditnak.

31 éve szeretnek a hallgatók

Lapozgattam a régi noteszemet, és ezt találtam. Az egyik iskolatársam írta: "A [úgysem tudjátok elolvasni] véleménye a Bőszéről 1986. II. 24-én 9:24 h-kor irodalom órán: Te tahó vagy, úgy[-]hogy ne járjon a szád!"

Álmomban

Esterházy Péterrel találkoztam. Kaptam tőle két könyvet. Az egyik válogatás lehetett a kisebb műveiből, szürke volt a borítója, rajta a fényképe, profilkép. Piros filccel hosszú dedikációt írt rá.
– Ezzel menőzhetsz a facebookon. – mondta.
A másik címe az volt, hogy Ateneiopeia. Megkérdeztem, mit jelent magyarul.
– Itt minden nehéz és hézig. – válaszolta, aztán elnevette magát.
Erre ébredtem.

Új műfaj születik

Dobos Evelinnel a stúdióban