“Okosba…”

Prokofjev 1. zongoraversenyéről is beszélgettem ma Bogányi Tibor karmesterrel. Az általa vezényelt egyik előadáson Andrej Gavrilov volt a szólista, de nem is ezért írok. Inkább azt a történetet osztom meg – igaz, vagy sem -, amelyik ehhez a versenyműhöz kapcsolódik. A szerző ugyanis 1914. május 18-án éppen ezzel a concertóval nyerte el az Anton Rubinstein díjat Szentpétervárott. Prokofjev maga javasolta, hogy vegyék fel a műsorba viszonylag rövid zongoraversenyét. Azért gondolkodott így, mert tudta (sejtette), hogy egy klasszikus zongoraverseny előadásában több méltó ellenfele is akadhat, viszont, ha saját művet játszik, akkor “a zsűri képtelen lesz eldönteni, jól vagy rosszul játszott.” A számítása bejött. Viszont elfelejtette figyelembe venni, hogy csak olyan mű pályázható, amelyik már megjelent nyomtatásban. Prokofjevnek gyorsan kellett cselekednie. Talált is egy kiadót, amelyik húsz példányt nyomtatott a darabból, így a Glazunov vezette zsűri is kénytelen volt elfogadni a nevezést. A versenyt Prokofjev nyerte. Ki más? Ha nem ő lett volna a győztes, valószínűleg ez a történet sem maradt volna fenn.

Kategória: Zenetörténet
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Válasz

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s