“Wagner mindent elmond, ami a szívét nyomja. Sőt még annál is többet.”

Paul Lindau

Siegfried

a Tarnhelmben közelít Brünhilde felé, ezért ő idegen embert lát benne. Pedig a hangjáról igazán felismerhetné. 😦

S’ei piace, ei lice

Ha tetszik, csináld. (Szabad az, ami tetszik.)

Operatörténet

Monteverdi és Gluck finomított (értsd a kor ízléséhez igazított) Orfeusz-történetet zenésítettek meg. Mindkét esetben Orfeusz újra megkapja Euridikét. Viszont az ős Orfeusz “operában” a főhős, miután szólnak neki, hogy második esélye nincs, ránt egyet a vállán és azt mondja, oké, akkor pasizni fogok.

Hitler az apapótlék

wagner_hitlerAdolf Hitler a Wagner család körében látható egy bayreuthi privátlátogatáson két nemrég előkerült filmfelvételen. Az anyag a jövőben CD-n lesz megtekinthető, kizárólag kutatási célból – közölte Sylvia Krauss, a Bajor Állami Archívum igazgatója. “Némi szorongást kelt az emberben a jelenet. Hitler teljesen ismeretlen pózban látható, nem államférfiként jelenik meg, inkább nagyon barátságosnak tűnik” – mondta a történész. Sylvia Krauss ápolja Wolfgang Wagnernek (1919-2010), Richard Wagner zeneszerző unokájának, a Bayreuthi Ünnepi Játékok egykori vezetőjének hagyatékát. A filmtekercsek decemberben kerültek elő az örökségből, amelyet 2013-ban Katharina Wagner, a fesztivál jelenlegi vezetője az intézménynek ajándékozott.
A felvételeken, amelyeket 1936-ban Wolfgang Wagner készített, a Wagner család és barátaik kedélyesen elbeszélgetnek a Villa Wahnfried kertjében. Hitler, aki akkoriban állandó vendég volt Bayreuthban, hétköznapi öltözetben látható.
Azt, hogy Hitler egyfajta apapótlék volt a gyerekek számára, eddig is tudtuk, de most valóban láthatjuk is” – mondta Krauss, aki kifejtette, hogy Winifred Wagner, Wolfgang Wagner anyja, a fesztivál akkori vezetője a felvételen Hitlerrel beszélget. “Imádja Hitlert, szinte ragyog” – fogalmazott az igazgató.
A fekete-fehér filmen a család más barátai is láthatóak, többek között Heinz Tietjen karmester. A filmes rögzítette Hermann Göring és Joseph Goebbels, valamint feleségeik hivatalos látogatását is a fesztivál egyik operaelőadásán. Az előadás után Hitler Wilhelm Furtwängler karmestert is felkereste. Felvétel készült Albert Speerről, Hitler építészéről is, amint elkölt egy vacsorát a Wagner család körében.
A két filmfelvétel közül a hosszabbik 10 perc 40 másodperces, a második, amely előbbinek egy jobb minőségű részlete, négyperces. Krauss szerint a nyilvánosság előtt azért nem lehet őket bemutatni, mert a rajtuk látható Verena Lafferentz, Wolfgang Wagner legifjabb húga még él, személyiségi jogait pedig védelem illeti.
Krauss szerint szigorú szabályok alapján határozzák majd meg, ki láthatja a felvételeket. Bizonyítani kell a tudományos szándékot, az archívum csak ezután adja meg az engedélyt a megtekintésükre.
Krauss szerint az anyag nem teljesen ismeretlen, egyes részleteit már bemutatták a köztelevízióban. A felvételek digitalizálása tavasszal kezdődött és néhány hete fejeződött be. (Forrás: MTI)

Mikor tapsoljunk?

Július 29-én Bartók Rádió “Muzsikáló Reggel & Délelőtt” című műsorában a “Mikor szabad tapsolni egy hangversenyen?” kérdésről beszélgettünk. Íme néhány vélemény:

  • Az emberek nem csak tudatlanságból tapsolnak. Ha a művészeknek túl sok a taps, elmehetnek zenélni szalonokba is.
  • A tételek közötti tapsolás nem feltétlenül észak vagy dél kérdése. Mostanában fut egy sorozat a Bartók Rádión, Dallasból közvetítenek koncerteket. Úgy veszem észre, hogy az amerikaiak is bele-bele tapsolnak a művekbe.
  • [Ez] a bedobott téma olyan, mint a hírlapi kacsa a nyári uborka szezonban.
  • Az ösztönös megindultságnak nem mond ellen a helyi szokás.
  • Merénylet a tételek közötti tapsolás, mert szétveri a mű teljességét és így annak lényegét. És szétveri a hallgatótársakban zajló befogadás-alkotás folyamatot, katarzis-“magzat” gyilkosság!
  • Úgy gondolom mégis csak egyszerűbb lenne tudomásul venni: ha a karmester a zenekar felé fordul, tart az előadás és akkor nem illik tapsolni, ha pedig a karmester a közönség felé fordul, velük kommunikál és akkor jöhet a taps, vagy más vélemény nyilvánítás.
  • Több művészünk pl. Schiff András is leírta a koncertlátogatás “etikáját”. Ki lehetne ezt osztani a közönségnek.
  • A sok taps operában sokkal zavaróbb. Főleg ha nincs aranyban a színvonallal.
  • Kedves Ádám! Mindig lesznek lelkes és / vagy sznob hallgatók. Szórakozni megy a hallgató, élvezni a szépséget. A pillanatot a művész teremti, ne fanyalogjunk és leginkább ő ne háborodjon fel más örömén, tapsán, lelkesedésén!
  • Az előadót biztosan zavarja, ha elmélyült állapotában, két tétel között “jól megünneplik”. Magam többször vagyok úgy, hogy a mű végén azonnal felcsendülő taps is zavar, mert még lelkileg benne vagyok a zenében. Szeretem, ha a művész vár néhány másodpercet, mielőtt jelezné a végét. Kell a csend ott.
  • Hahó. A taps is kimehetne már a divatból. Találjunk ki valami mást!
  • Ne a tapsról beszélgessen, Uram! Inkább arról, hány embernek nincsen pénze egyátalán eljutni koncertre.
  • Kedwes demagogok! 2 doboz cigi araban wolt a jegyem 1 Kocsis kncertre!! Mindenkinek wan penze ARRA, amit szeret.
  • A King’s Singersre visszaterve, elszánt rajongojukkent igyekszem minden magyarorszagi koncertjukre elmenni, és így már kétszer is részem volt abban, hogy a közönség beletapsolt Kodály Esti dalának utolsó akkordjaba. Borzasztó kellemetlen volt! Azt gondoltam, egy jó ideig nem veszik elő ezt a darabot.
    A legutóbbi koncertjukon azonban a Mupaban ‎mégis elenekeltek, és láss csodát! Végre sikerült vegigenekelniuk. Nem tudom, talán több volt a külföldi a hallgatóság kozott…
    Az általuk eloadott művek után nekem is kell aza pár másodperc, amíg felfogom a hallottakat, mielőtt tapsolni kezdek.
  • A vastaps nem tipikusan magyar jelenség volt, hanem szovjet import, melyet legcsúnyábban Romániában gyakoroltak, de a volt NDK-ban és minden kommunista országban, manapság Kínában, Észak-Koreában, stb. A koncerteken való modortalan viselkedés mai formáit pedig főleg az Amerika-imádó fiatalság utánozza: füttyögés, hangos bekiabálás, feltűnősködő ujjongás, huhogás, stb., de ez is világjelenség, nem hazai. A zenészeket valóban nem illene zavarni effélékkel, de a magyar közönséget en bloc lehúzni ún. belső sovinizmus, mert a legtöbb zenész nagyra értékeli a magyar közönség muzikalitását., mely világszinten kiemelkedő.
  • Mindentudo Adamunk! A taps a legkedvesebb az eloadonak. A taps milyensége meg a szinvonalat is jelzi az eloadott munek.

A cikk az adás ideje alatt folyamatosan frissül.

:(

Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó időszakának kutatója – tudatta honlapján az MTA.

Szegedy-Maszák Mihály 1943. június 23-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol-magyar szakán 1966-ban szerzett tanári diplomát, majd posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen.
Diplomájának megszerzése után 1981-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként, majd az ELTE művelődéstörténeti tanszékének docense, 1990-től egyetemi tanára, 1992-94-ben a 19. századi irodalom tanszékvezetője, 1994-től a BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék vezető egyetemi tanára lett. Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó története volt.
Magyarországi katedrája mellett számos külföldi egyetemen is tanított vendégprofesszorként. 1978-ban az irodalomtudományok kandidátusa lett, akadémiai doktori értekezését 1989-ben védte meg. Az MTA levelező tagjává 1993-ban, rendes taggá 1998-ban választották.
Számos tanulmányutat tett Párizsban és az Egyesült Államokban, Angliában. 1984-ben, 1987-ben, majd 1988-90-ben a bloomingtoni Indiana Egyetem vendégtanára, majd tanszékvezető professzora volt. 1985-től a Hungarian Studies, 1992-től a Protestáns Szemle főszerkesztője. 1995-től az Európai Akadémia tagja. Középiskolai irodalmi tankönyvek szerzője.
Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1994-ben elnyerte Az Év Könyve-jutalmat, 2008-ban a Nemes Nagy Ágnes-esszédíjat. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, majd 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar
irodalomtudomány korszerű arculatát is befolyásoló, nemzetközileg elismert tudományos tevékenységéért, Kemény Zsigmondról, Márai Sándorról, Ottlik Gézáról írt monográfiáiért. (MTI)

Szegedy-Maszák Mihály jól ismert alakja volt a magyar zenei életnek is. Többször adott elő zenetudományi konferenciákon, gyakran írt a klasszikus zenéről. Nem utolsó sorban Wagner-rajongó volt. Nyugodjék békében!

+: Szegedy-Maszák Mihály és Esterházy Péter betegségük idején is folyamatosan kapcsolatban voltak; az író július 14-i halálhíre nagyon megrázta Szegedy-Maszák Mihályt, aki végül ugyanabban a kórházban halt meg, mint Esterházy Péter.