Peter Heise operájának cselekménye
1. felvonás: Skanderberg jütlandi kisváros. A várost mindenhol gyönyörű erdő veszi körül, ahova Erik, a dán uralkodó is szívesen jár vadászni. A szénégető lánya, Aase egy kis házikóban él itt az erdőben. A király egyik udvaronca, von Rane, aki a vadászat során kissé eltávolodott az udvar többi tagjától udvarolni kezd a lánynak. Ekkor azonban hirtelen megjelenik a király, aki szolgájának hiábavaló próbálkozásain titokban jól szórakozott. Aase felismeri a királyt, és hízeleg neki, hogy a király figyelmét is felkeltette. Az uralkodó szinte azonnal beleszeret a lányba, és von Rane figyelmeztetése ellenére magával viszi a kastélyába. Selyemruhába öltözteti és ékszerekkel halmozza el, majd táncra kéri fel a végtelenül boldog lánykát. A várudvarról trombitaszó hallatszik. Mielőtt a tábornagy a svédek ellen háborúra indulna, uralkodójától még búcsút vesz. Hitvesét, Ingeborgot, legdrágább kincsét, távollétében oltalomban szeretne tudni, így a királyra bízza. Erik még soha életében nem látott Ingeborghoz fogható gyönyörű és nemes teremtést. Miután a tábornagy útra kel, a király felkéri táncolni Ingeborgot. Az uralkodó kívánságát a fiatalasszony nem utasíthatja el, de nincs is ilyen szándéka, hiszen csábítja a veszély, hogy játszhat a tűzzel. Erik megparancsolja a jelenlévőknek, hogy távozzanak a teremből. Ingeborggal egyedül szeretné múlatni az időt. Aase mély bánatot érez, és látja maga előtt a szomorú jövőt.
2. felvonás: trombitaszó hirdeti a tábornagy győzedelmes hazatértét. Ingeborg gyászruhában ül az ablaknál. Az udvarhölgyek arról számolnak be a tábornagynak, hogy a király feleségének azt mondta, ura elesett a csatában. Ezután pedig meggyalázta őt asszonyi mivoltában. A tábornagy nem hiszi el, hogy egy asszony ily hiszékeny és balga lehet, ezért úgy dönt, megöli. Egy házasságtöréshez mindig kettő kell. Ingeborg azonban meggyőzi, hogy először a csábítót büntesse meg. Viborgban Erik király országgyűlést hív össze. Sok magasrangú úr van jelen, köztük Jens Grand főesperes és Jakob von Halland gróf. Elsődleges beszédtémájuk a tábornagy és feleségének története. A tábornagy elutasítja a hadi sikereit elismerő kitüntetéseket és gratulációkat, majd nyíltan kimondja, hogy távollétében a király hitvesét magáévá tette. A király emberei el akarják fogni a tábornagyot, de Jakob gróf megvédi őt, mert elhiszi szomorú történetét. A királytól annak halálos ellenségeként távozik.
3. felvonás: von Rane megérkezik a tábornagy kastélyába, hogy tervet eszeljenek ki és királyt tőrbe csalják. Jakob gróf és Jens Grand megesküsznek, hogy készek megölni az uralkodót. Ingeborg szintén hajlik a megtorlásra. A király elleni általános gyűlölet egyre erősödik. Von Rane-nek is van oka a királyra haragudni, mivel nem engedte, hogy húgát feleségül vegye. Megpróbálja Eriket vadászatra hívni, és azt hazudja, hogy a tábornagy nem vesz részt az eseményen. Az uralkodót mindenhonnan titkos összeesküvők veszik körbe.
4. felvonás: a király és von Rane eltévednek az erdőben. Miközben az udvaronc állítólagosan keresi a helyes utat, a király hirtelen ismét Aase házikójára bukkan. Örülvén a szerencsének, megkísérli a lányt karjába zárni, de Aase elutasítja. Éjjeli táborhely híján, a királynak meg kell elégednie egy kis kunyhóval éjszakára. Erik azonban nem tud megnyugodni. Rémálmok gyötrik. Ingeborg szelleme kínozza. Hirtelen nyílik az ajtó. A tábornagy lép be embereivel. Eriket leszúrják, aki von Rane-t hívja segítségül, de mindhiába. Haldokolva a király gyilkosait szabadnak nyilvánítja. Ez a középkorban azt jelentette, hogy a vétkeseket bűnük alól felmenti. A nép eközben az ország jövőjéért aggódik.
