Bősze Ádám

Félix Itáliában – 5. rész

„…rendesen imponál”

Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet. „Június 14-én, hétfőn kezdődtek a fájások, 16-án szerdán reggel 7 után megszültem az én Sebastianomat, aki kezdetben annyira sovány és gyöngécske volt, hogy kételkedtek az életben maradásában, de most, amikor ezt írom, nagy örömünkre, már van egy kövér, ragyogó, egészséges fiunk, kinek fejlődése miatt nem aggódik senki.” Pedig az aggodalom komoly volt. Félix nem csupán a kicsit, hanem a nővérét is féltette. Müncheni tartózkodásának kezdetén komolyan kétségbeesett: „Szeretett Nővérkém, ma korán reggel kaptam meg 5-én keltezett leveleteket, mely szerint még mindig nem érzed jól magad. Ott szeretnék lenni melletted, és nézni téged, mesélni neked valamit, de erre nincs lehetőség. Följegyeztem neked egy dalt, olyat, amelyben az óhajom és a gondolataim jelennek meg; közben a tiédre gondoltam, és nagyon elbátortalanodtam. Újdonság alig van benne, de hiszen ismersz, tudod, ki vagyok; hát az vagyok még mindig, és nevethetsz rajta, örülhetsz, hiszen bizonyára mondhatok és kívánhatok neked mást, de jobbat aligha. És nem is szerepelhet ebben a levélben más. A nevem is benne van a dalban, és az, hogy a tiéd vagyok, tudod – Isten adja meg neked azt, amit remélek és amit kérek.” Ezt követi egy rövid zongoradarab kottája, amelyben Félix fölidézi Fanny Grüner Frühling című dalának néhány ütemét.

Fanny kompozíciói nem csak itt tűnnek föl az itáliai utazás során: 1830. június 10-én egy grófnő dicsérte meg Félix egyik dalgyűjteményét, amelyben nemcsak az ő szerzeményei, hanem Fanny darabjai is megbújtak.[4]„Hogy a Grillparzer-versre íródott mennyire elragadó! – mondta [a grófnő]. Igen, feleltem, és már éppen arra gondolt, milyen szerénytelen vagyok, amikor mindent elmagyaráztam neki, és megígértem, hogy a műveidről, amelyeket hamarosan elküldesz, beszámolok majd az embereknek.”[5] Fannynak azonban kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy a zeneművekkel foglalkozzon, hiszen megszületett a fia, aki a keresztségben a Sebastian, Ludwig és Felix neveket kapta. Az elsőt az öreg Bach, a másodikat Beethoven, a harmadikat pedig zeneszerző nagybátyja után.

A teljes írást a Jelenkor folyóirat online portálján, ide kattintva olvashatja.