Bősze Ádám

Hetedhét (41. hét)

Október 9. Johan August Halvorsen (1835-1934) az egyműves norvég zeneszerző. Noch dazu (hogy mondják a “noch dazu”-t norvégul?) nem is saját dallam nyomán vált ismertté, hanem Händel egyik melódiájának feldolgozása biztosított neki világhírt. Itt most a Kaposfesten is járt Eldbjørg Hemsing tesz kísérletet arra, hogy a Mozaik szvittel népszerűsítse őt.

Október 10. Arvo Pärt a Littlemore Tractus című művét fölkérésre írta. John Henry Newman születésének 200. évfordulóját ünneplendő készült el az a kompozíció huszonhárom évvel ezelőtt. Newman bíborost 2010-ben XVI. Benedek pápa avatta boldoggá.

Október 11. Johann Georg Pisendel (1687-1755) 1709-ben Weimarban ismerte meg Johann Sebastian Bachot, akinek a művészetét élete végéig nagyra tartotta. Ráadásul a Bach által kifejlesztett viola d’amore hangszeren is remekül játszott. És nem csupán az “öreg” Bach, hanem Georg Philipp Telemann is a baráti körébe tartozott. Menő.

Október 12. Giulio Caccini (1551-1618) leghíresebb műve kétségtelenül az Amarilli, mia bella, ami már a 17. század legelején annyira népszerű volt, hogy nem csupán Itáliában, hanem Angliában is számos átiratot készítettek belőle.

Október 13. Infantilis szvit. Nagy kedvem lenne ebbe a témába beletúrni, de nyilván az eredeti cím inkább valami gyerekdarabra utal. Heitor Villa-Lobos (1887-1959) brazil zeneszerző a romantika kicsinyeknek szánt műfajához (Kinderszenen, Gyermekvilág stb.) igyekezett kapcsolódni.

Október 14. Nagy kedvencem, Felix Mendelssohn Bartholdy Oktett című művének Scherzo tételének első változata a Mendelssohn-gyerekek (Fanny, Felix, Rebecka és Paul) által indított Gartenzeitungban (Kerti újság) jelent meg. A tündérzenék virágkorában.

Október 15. Orazio Benevoli (1605-1672) itáliai zeneszerző, aki dolgozott Bécsben is: III. Ferdinánd császár öccse, Lipót Vilmos érsek udvari karmestere volt.

1 Comment

  1. Dr. Kiss Margit Ilona

    A Mendelssohn-gyerekek ( csak Felix ?) úgy játszottak a hangjegyekkel, mint a maiak a LEGO -val.

    “Egymás kedvéért születtünk.” M. Aurelius jegyezte meg, a Mendelssohn családra ez bizonyára igaz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük