Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
„Másnap a Faust kéziratából nekem ajándékozott egy ívet, és ráírta: F.[elix] M.[endelssohn] B.[artholdynak], kedves fiatal barátomnak, a zongorák finoman erőskezű uralkodójának, 1830 boldog májusi napjainak emlékéül. JW v Goethe. Kaptam még ajánlóleveleket ide: Stielerhez, Boisserée-hez, v. Martius úrhoz és feleségéhez” – írta Félix a családjának Münchenből.
Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) itáliai utazásának első állomása Weimar. Ha csak teheti, Johann Wolfgang von Goethe házában van, oda jár enni, beszélgetni és muzsikálni. Hogy komponál-e, nem tudom, legutolsó művét, a d-moll szimfóniát elutazása előtt nem sokkal fejezte be, erről nővére, Fanny is írt a naplójában.
„Ki a szabadba!” — Petőfi Sándortól csak azért kértem kölcsön a verscímet, mert remekül visszaadja Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) vágyait: hiába akart ugyanis eljutni Itáliába, a sors különös fordulatai miatt még arra sem volt képes, hogy Angliából hazajusson nővére, Fanny és Wilhelm Hensel esküvőjére.
„Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan hely ezen a Földön,
mely nagyobb örömöt és hasznot hozhatna az utazónak,
mint Itália.”
(Joseph Addison: Remarks on Several Parts of Italy, 1705)
Ez az írás egy Felix Mendelssohn Bartholdy itáliai utazásáról szóló útirajzsorozat első fejezete.
A svájciaknak is megvan a maguk problémája a koncertlátogatókkal. Itt Andermattban például alig köhög valaki (jó a levegő), cukorkát se bontogatnak, de – ezek szerint…
Ma hajnalban egy egészen furcsa álomra ébredtem: az antikváriumi létrán kellellett felmásszak egy repülő tetejére, hogy elérjem nagymamám fekete tárcsázós telefonját. Egy hölgy hívott, és…
Peter Heise operájának cselekménye 1. felvonás: Skanderberg jütlandi kisváros. A várost mindenhol gyönyörű erdő veszi körül, ahova Erik, a dán uralkodó is szívesen jár vadászni. A szénégető lánya, Aase egy kis házikóban él itt az erdőben. A…
Hollósy Kornélia (1827-1890), operaénekesnő, a “magyar csalogány”. 1847-ben az egyik Lammermoori Lucia előadás után írta róla a Pesti Divatlap: “Alig lehet megkapóbb színpadi alakot és…
Vogel Eric (1907-1997) a 20. századi magyar grafika nagymestere kottacímlapokat is rajzolt. Elsősorban a II. Világháború előtti időszakból ismerem az ide vonatkozó munkáit, de elképzelhető,…
3×1 cm egy híres ember saját kézzel írt leveléből. Ilyet varrnak Thomas Huber Sekrè márkanevű táskáiba, olvasom a Handelsblatt cikkében. Így teszik egyedivé és értékőrzővé…
Az operatörténet három tragikus sorsú nőalakjáról, Carmenről, Violettáról és Mimiről szól Cyril Leuthy 2017-ben készült filmje. Nemcsak a zeneművek, hanem az alapul szolgáló irodalmi alkotások,…
