A BKK varázsappja nem igazán működik. Az NFC funkcióra, magyarul az egylépéses jegyérvényesítésre gondolok. Próbálgatom innen is, onnan is, nem megy. Van, amikor nagynehezen elindul, jön a mókás színes ábra, de ha sietnék, a fene megenne türelmetlenségemben. Szerencsére a Kelenföldre tartó metró négy perc múlva érkezik, van időm vacakolni. Nem megy. Marad a négylépéses jegyérvényesítés.

Ma este “Nagy Himnusz-sztori” előadás lesz Pécsett a Zsolnay Negyedben. Nyilván vonattal utazom. (Soliloquium: ne nyilvánozz, Ádám, holnapután Szegedre akarsz menni, az arra vezető járat pedig tartogathat meglepetéseket! Nem kellene átgondolni, és inkább kocsiba ülni?!)
Legnagyobb meglepetésemre a Mecsek IC az írtnál öt perccel korábban fut be Kelenföldre. Nyilván nem indulunk előbb, szépen megvárjuk, hogy elüsse a tizenkettő-tizenkettőt az óra. A vonaton egy sor ismerős; lám mit tesz, ha nem az első, hanem a második osztályon utazik az ember! Közel teltház, a légkondi jelzésszerű, száz ember testszaga keveredik az alulról fújt harmatos levegővel. Álmosító. Kicsit később bemondják, “Sárbogárd következik.” Remény, hátha visszatér a mobilnet! Én már egy négypálcikás 4G-vel is boldog lennék! (Nota bene: egypálcikásnál semmit nem szabad frissíteni, se új oldalt megnyitni, ugyanis megáll a rendszer, és attól fogva soha elő nem lehet hívni azt, amit már leírtunk. A legjobb, ha óvatosan az asztalra helyezzük a telefont, visszatartjuk a lélegzetünket, csendre intjük a velünk utazókat és várunk.)




Holnap este szubjektív tárlatvezetést tartok a Ráth György-villában. Ideje készülni. A “Mi szecessziónk” kiállítás nagyon gazdag, még egy olyan kottát is láttam (igaz, másolatban), amelyik nálam az antikváriumban megvásárolható. Lehet, elviszem ajándékba.




Most kaptam a hírt, hogy meghalt Kiss Ferenc. A legjobb ízlésű antikvárius volt. Le vagyok sújtva.
A letargiából a kalauz jegyvizsgáló szózata ébreszt: “nem mindegyik ajtó működik, de ne aggódjanak, le tudnak majd szállni. Itt vagyok, segítek. De nem tudok mind a nyolc kocsiban egyszerre lenni, ezért, nyugi, minden rendben lesz, a kocsivizsgáló is jön. Jó?” A zárókérdésre senki nem felel. Ezért hamar el is tűnik. Pécsig egy állomás van hátra, Szentlőrinc. Egyvalaki küzd az ajtóval, nem tudom, végül lejut-e?
Lejutottunk. Tíz percet késtünk.
Várjuk Szegeden szeretettel.Ajanlom az intercity 1. osztály prémium jegyét .Dönthető bőrülés olvasólámpa ajandék ital a büfében stb. Van meg csendes fülke jegy és sima 1.osztály is
Ha a100 ember testszagának harmatos alulról áradó levegôvel (???) való keveredését kibírtad, akkor bármi is jöhet…a tárlatvezetôi oldaladat nagyon megismertem volna holnap, de már rég “elígérkeztem” Pelléas és Melisande-hoz😔…
Soliloquium? – aztán megtaláltam. Nyilván.
Milyen az a jegyvizsgáló szózat? 😀
Amikor hallottam a rádióban (Bartók!) a szegedi vasútvonal kimaradását, rögtön ez jutott eszembe… (Nem a szózat, hanem az odaút nehézsége.)