Bősze Ádám

Sztenderdbe húsz

Korábban annyira Kelenföld-központú volt az életem, hogy ha, teszem azt, a Kálvin téri metróaluljáróban gyalogoltam, és nem az járt az eszemben, hova is szeretnék eljutni, automatikusan a vasútállomás felé vettem az irányt. Amióta gyakrabban járok vidékre, figyelnem kell, nehogy rossz pályaudvarra menjek. Ma sikeresen összpontosítottam, a négyes helyett a hármas metróra szálltam, azt hittem, a Nyugatiból indulunk Győrbe. A Ferencziek terén azonban rájöttem, ez nem az én irányom, ma tényleg Kelenföldön kell vonatra szállni.

A múltkori Napfény IC-től több kalandot vártam (nem), kíváncsi vagyok, az egy óra öt perc hosszúságúra hirdetett mai utat mennyi idő alatt teszem meg. Tekintettel a horrorisztikus állapotra, vészjósló hírekre. A Münchenbe tartó vonat (RJX66) első osztályú kocsija zsúfolásig tele, a pincér rendületlenül kérdezi az utasokat, szolgálhat-e valamivel. Az előttem ülőknek meséli, ráérnek majd Ausztriában fizetni, ugyanis – mint mondja – a határig nincs térerő, Ausztriában viszont már minden jó. Valóban, szokás szerint, Kelenföldnél elveszítjük a kapcsolatot a külvilággal.

“…erwartet Sie mit köstlichen Erfrischungen…”

Rövid életű az elszigeteltség, Budaörsnél ugyanis megállunk. Térerő a maximumon, sebesség a minimumon. Be is mondják, hogy vágányzári munkák miatt várakozunk. Közel negyedórás késést hozunk így össze, ami nem zavar túlságosan, hiszen jóval előbb elindultam. Mögöttem néhány üléssel egy MÁV-os szaki nevetve ecseteli a helyzetet a telefonban érdeklődő kollégájának. Ilyeneket hallok: “ha a nagytudású vezetőinket kiiktatnánk, gyorsabban meg lehetne oldani ezt az egészet”, illetve a késésről: “sztenderdbe húsz, nem sztenderdbe harminc”. Ránézek a kijelzőre, jelenleg huszonkilenc perccel maradunk le a kiírttól.

Más. De közlekedés. Láttam ma egy idősebb hölgyet, aki bravúros módon terelte maga mellett a bevásárlókocsiját. A tank gurult a kerekein, de úgy, hogy közben a támasztórúd az aszfaltot súrolta. Próbálják ki, nem egyszerű. Nyilván üres volt, hiszen félkézzel vezette. Nagyon bírtam, hiszen ha normálisan húzza, senki nem figyel rá, így viszont… Mennyivel olcsóbb, mint a hangos motor, vagy a röfögő autó!

Ingyenkoncert

Végül húsz perces késéssel futunk be Győrbe. Nincs itt semmi látnivaló, megoldottuk sztenderdbe.

Update: visszaút. 22:02-kor ért be a vonat Kelenföldre. Menetrend szerint. Igaz, nem azzal a vonattal jöttem, ami ekkorra volt kiírva, hanem az egy órával korábban indulóval. Még fölfértem rá Győrben. 🤭

3 Comments

  1. Dr.Kiss Margit Ilona

    Keleti Pu.- München, 2020. február vége – a lányomat látogattam meg, egy hétig voltam kint, ekkor már eléggé félt mindenki a járvány miatt.
    Az oda- és visszaút alatt a vonaton semmi említésre méltó nem történt. Minden működött -jól.
    Azóta nem utaztam vonattal 😉

  2. Báki Dóra

    Kelenföld nagyon jó irány, a BMK miatt (Etele út 5.). Érti, ha azt írom, megvan a magam Ludmann Mihálya? Vagy nem? Segít, ha azt mondom egy időben művelődésszervező gyakornok önkéntesként hordtam BMK plakátokat? B.D.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük