Nazarénusok ide, nazarénusok oda, Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban: Félix) nehéz szívvel hagyta el az Örök Várost.
Nazarénusok ide, nazarénusok oda, Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban: Félix) nehéz szívvel hagyta el az Örök Várost.
Ha útra kel a fiú, egy 19. századi apa vajon mitől óvja őt? Minden bizonnyal ugyanattól, mint ma: a felelőtlen nőzéstől és a kocsmázástól.
Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) és Hector Berlioz (a továbbiakban Hektor) Rómában megismerkedik egymással. A hatás óriási, még akkor is, ha természetük, a zeneszerzéshez való hozzáállásuk gyökeresen különbözik.
Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) római tartózkodása kulturális érdeklődésének kielégítése mellett alkalmas volt vagy alkalmas lett volna arra, hogy jó tempóban dolgozzon. Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy a fiatalembernek ez ügyben ne lett volna lelkiismeret-furdalása, még akkor sem, ha leveleiben majdnem minden esetben azt írta, hogy szorgalmas, hogy a délelőtt a munkáé, stb.
Babette Salomon. Így hívták Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) anyai nagyanyját, aki 1823 karácsonyán Johann Sebastian Bach Máté-passiójának kéziratos másolatát ajándékozta zeneszerző unokájának.
A Google Maps már nem kínál föl lehetőséget a lovaskocsival való utazás megtervezéséhez, így a biciklis változat mellett döntöttem, hogy megtudjam, nagyjából mennyi időre volt szüksége Felix Mendelssohn Bartholdynak (a továbbiakban Félix), hogy 1830 őszén Firenzéből Rómába érjen. A kerékpárút tizenhét óra, ez ad némi támpontot.
Nem hangverseny és nem is épület vagy műemlék ragadta meg leginkább Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) képzeletét Velencében, a legnagyobb hatással Tiziano művészete volt rá.
Nem hangverseny és nem is épület vagy műemlék ragadta meg leginkább Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) képzeletét Velencében, a legnagyobb hatással Tiziano művészete volt rá.
Nem hangverseny és nem is épület vagy műemlék ragadta meg leginkább Felix Mendelssohn Bartholdy (a továbbiakban Félix) képzeletét Velencében, a legnagyobb hatással Tiziano művészete volt rá.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
Fanny Mendelssohn Bartholdy, Félix nővére, akit az itáliai utazás idején már Fanny Henselnek hívtak, hiszen 1829. október 3-án feleségül ment Wilhelm Hensel udvari festőművészhez, öccse müncheni tartózkodása idején egy fiúcskának adott életet.
„Másnap a Faust kéziratából nekem ajándékozott egy ívet, és ráírta: F.[elix] M.[endelssohn] B.[artholdynak], kedves fiatal barátomnak, a zongorák finoman erőskezű uralkodójának, 1830 boldog májusi napjainak emlékéül. JW v Goethe. Kaptam még ajánlóleveleket ide: Stielerhez, Boisserée-hez, v. Martius úrhoz és feleségéhez” – írta Félix a családjának Münchenből.