Az első dokumentált tűzijátékot 1493-ban Nürnbergben rendezték. Ott amúgy is szerették a mulatozást. A szakállas álarcokkal való felvonulás (Schembartlaufen) résztvevői kaptak rá a petárdák durrogtatására, ami a következő évtizedekben Európa más területein is divatba jött. A lovagi játékokon rendezett tűzijáték népszerűségét pedig az operarendezők irigyelték meg, így a műértő közönség is viszonylag hamar részesülhetett a parasztvakításban fény- és hangélményben. 1666-ban, I. Lipót és Margarita Teresa esküvőjén háromfelvonásos tűzijátékdrámát adtak. A blikkfangos címe ez volt: Von Himmeln entzindete und durch allgemainen Zuruff der Erde sich himmelwerts erschwingende Frolockungs-Flammen.
A Bécsben rendezett tűzparádé a rossz idő miatt nem hozta meg a várt sikert. A házasságkötés eseményére készült Antonio Cesti “Aranyalma” című operája, amelynek bemutatóját nem ekkor, hanem két évvel később Margarita Teresa tizenhetedik születésnapján élvezhette a nagyérdemű. Félreértés ne essék, kivételesen nem a zeneszerző vacakolt túl sokat, a Hoftheater nem készült el időben. I. Lipót is részt kapott a műben, egy-két szakaszt ő maga komponált.
Ha nincs kedvük ma tűzijátékot nézni, hallgassák inkább ezt a tűzijátékos részletet Baráth Emőke előadásában: “Speranza ingannatrice”
