Kategória: Opera

Fontos opera

Szokolay Sándor (1931-2013)
Szokolay Sándor (1931-2013)

Szokolay Sándor zeneszerző lánya, Szokolay Orsolya írt nemrég emailt édesapja “Hamlet” című operájának előadásáról. Örömmel adok róla hírt én is. Szóval, május 19-én az Erkel Színházban játsszák a 20. század második felének egyik legfontosabb zenés színpadi alkotását. Legalábbis ezt mondta a darabról Kocsis Zoltán. További információkért, szereposztásért ide tessék kattintani.

Metropolitan 50

imageTudom, hogy kicsit elkéstem, hiszen elkapkodták a jegyeket a következő The Metropolitan Opera szezonra, de talán a rádióhallgatók és általában véve az operarajongók számára mégiscsak érdemes néhány szót szólni a december 3-án kezdődő évadról. Már csak azért is, mert ünnepi sorozatra, a Lincoln Centerben rendezett előadások 50. évfordulójára készül a társulat. Ma beszéltem Mia Bongiovannival, a Met igazgatóhelyettesével, aki elmondta, hogy 26 operát játszanak majd (225 előadás), amelyek közül kiemelkednek a HD- és rádiós közvetítésben is elérhető produkciók. Rossini Tell Vilmos című operáját említette első helyen: Fabio Luisi lesz a karmester, a rendező pedig Pierre Audi. Bongiovanni szerint 1931 óta nem játszotta ezt a darabot a Met társulata, francia nyelven pedig először most lesz hallható a New York-i operaház színpadán.

Amióta elcsattant az a bizonyos nem színpadi csók Kristine Opolais és Jonas Kaufmann között, igyekszem minden olyan előadást meghallgatni, amelyikben Opolais szerepel (ezt már én mondom). A 2016-17-es évadban ilyen lesz a február 25-re tervezett Ruszalka-címszerep, amely már csak azért is nagy kihívás lehet számára, mert Dvorák egyik legelragadóbb szerepe összefonódik Renée Fleming nevével. Január 7-én két nagy öreg neve is szerepel a színlapon: Verdi Nabucco című operáját James Levine vezényli (ő dirigálja az Idomeneót is március 25-én), a címszerepet Placido Domingo énekli. A március 11-i Traviatát többek között Thomas Hampson (Giorgio Germont) miatt is érdemes meghallgatni. A HD-adások között nem szerepel, de ide a rozsdás bökőt, hogy a Bartók Rádió közvetíti a Trisztán és Izoldát április 8-án, hiszen az Elektrában oly nagy sikert arató Nina Stemme lesz Izolda, René Pape pedig Marke király. Az előadást Simon Rattle vezényli. Egyébként ezzel a produkcióval nyitják az ünnepi évadot szeptember 26-án, és ez lesz az évad első, egyben a 100. HD-közvetítése is október 8-án (a rádiós közvetítések december elején indulnak).

Ugyan nem ismerem az eladási statisztikákat, de sok sörben fogadnék, hogy leghamarabb az április 22-i Anyeginre fogytak el a jegyek. A Robin Ticciati által vezényelt előadáson fellép Anna Netrebko (Tatjána) és Dmitrij Hvorosztovszkij (Anyegin) is. Hasonló parádét ígér a Rózsalovag május 13-án, Renée Fleminggel (aki most ünnepelte első “Metes” fellépésének 25. évfordulóját) és Elina Garancával. Magam részéről meghallgatom még Alfano Cyranóját (május 6-án, Alagnával 😦 ), de kíváncsi vagyok a Bolygó Hollandira is, elsősorban azért, mert Yannick Nézet-Seguin vezényli az előadást.

A Met eddigi szokásainak megfelelően ebben az évadban is szerepel a műsoron kortárs mű: Kaija Saariaho ezredfordulós operáját, a L’Amour de Loin című darabot játsszák (HD- és rádiós közvetítés december 10-én).

Così a Kamrában

cosikatonaJúnius 17-én rendhagyó bemutatót tart a Katona József Színház a Kamrában. A színház megszokott előadásaitól eltérően most operával jelentkezik: Mozart Così fan tutte című operáját adják elő. A rendező Göttinger Pál, a zenei vezető Dinyés Dániel. Szereplők: Kolonits Klára, Szolnoki Apollónia, Pálmai Anna, Varga Donát, Cseh Antal, Kálid Artúr.

  • Készítettek videós ajánlót, idekatt.
  • További előadások dátumaiért idekatt.
  • Interjúért Göttingerrel idekatt.
  • Interjúért Dinyéssel idekatt.

Toi toi toi!

toi(Toj-toj-toj, és nem toá-toá-toá, ahogyan azt egy tudálékos fickó mondta.) Fellépés előtt így kívánnak szerencsét egymásnak az operaénekesek – közben persze gyakran másra gondolnak. Olyan mint a “kéz és lábtörést”: rosszal jót kívánni a másiknak. A “Toi Toi Toi” eredetileg átoktörő mondás volt, gyakran le kellett kopogni (fán), utána pedig köpni egy hegyeset. Egyesek úgy vélik, hogy a köpés hangutánzásából ered, nem véletlenül, hiszen a másik feje, vagy válla fölött való átköpés az ördögi átoktól való megszabadítás jele volt. Az operában persze mondanak még sokminden mást – ezeknek nagyobb részét most nem idézem, viszont Olaszországban ebben a közegben használatos még az “in bocca al lupo!” (“a farkas szájába”), amire azt kell válaszolni, “Crepi!” (“Hogy dögölne meg a farkas!”). Hogy színészek, más előadóművészek hogyan kívánnak jót egymásnak, nem tudom.

A bukaresti operavita

Johan Kobborg
Johan Kobborg

Folytatja munkáját a Bukaresti Nemzeti Operánál Johan Kobborg dán balettművész és koreográfus, aki korábban távozni kényszerült az intézmény művészeti igazgatói tisztségéből. A döntést szerdán Vlad Alexandrescu román kulturális miniszter jelentette be egy közösségi oldalon. Kobborg is megerősítette, hogy a bukaresti dalszínháznál marad. A miniszter visszahelyezte három hónapra ideiglenes főigazgatónak George Calint, akit április elején ő maga váltott le.
Az április eleji vezetőségváltás után éles konfliktus tört ki az intézmény balettkarához tartozó külföldi művészek és az opera román művészei között, miután a miniszter Tiberiu Soare karmestert nevezte ki főigazgatónak. Soare a kinevezése után azonnal leváltotta Kobborgot arra hivatkozva, hogy a művészeti igazgatói tisztség nem létezett az intézmény szerkezeti felépítésében, így Kobborg törvénytelenül töltötte be.
A konfliktus nyomán a dán koreográfus élettársa, a szintén világhírű Alina Cojocaru román balettművész is kilátásba helyezte, hogy megszakítja együttműködését a bukaresti operával. Alexandrescu tájékoztatása szerint a mostani megállapodás alapján Cojocaru továbbra is fellép a bukaresti operában.
A miniszter reformokat is kilátásba helyezett, és közölte, hogy három hónap múlva nemzetközi elismertségnek örvendő menedzsert fog kinevezni az intézmény élére.
A román kulturális sajtó kedvezően fogadta a dán művész újításait, egyik fő érdemének számos fiatal külföldi táncos leszerződtetését tekintették. (Forrás: MTI)

Bocs’ a késésért!

hattyúAz operatörténet egyik legismertebb anekdotája szerint Leo Slezak késett Wagner Lohengrinjének egyik előadásán, majd amikor ezt realizálta, megkérdezte, elnézést, mikor indul a legközelebbi hattyú? Ha Angela Gheorghiu őt akarta utánozni, akkor sikerült neki, hiszen Slezak óta a legviccesebb késést sikerült összehoznia. A kalózfelvételt itt megnézhetik.

Caruso, Easter Parade