Kategória: Zenetörténet

Siposs Antal


Ma este 6-kor leleplezik a révfülöpi Siposs ház falán lévő emléktáblát. Ezt ugyan már megtették január 21-én is (ld. a képet), de nem árt nyomatékosítani, hogy Liszt Ferenc egykori tanítványa Révfülöpön is élt, illetve itt halt meg. Néhány évvel ezelőtt a nyomába is eredtem. Az itteni (értsd: révfülöpi) helytörténész, Miklós Tamás elmondása szerint a helyi “Villa Filip” című lapban jelent meg nemrég a “fellelhető legteljesebb” Siposs-életrajz.

Szembekötősdi

Fragonard: Szembekötősdi (1751)

Nagyon-nagyon szerettem volna ezt a témát az augusztus 16-án rajtoló klasszikus zenei stand-upba elhelyezni, de le kellett mondjak róla. Nem találtam elég viccesnek, viszont ahhoz elég érdekes, hogy legalább egy rövid poszt erejéig írjak róla. Szóval a szembekötősdi (németül Blindekuh, angolul Blind man’s b[l]uff) már az opera kialakulásának hajnalán megjelenik: Guarini Pastor fido című komédiájában Amarilli, Mitrillo és Corisca prózai dialógusa váltakozik a nimfák kórusával. A nimfák ugyanis énekelve táncolják körül a bekötött szemű Amarillit. Noha a szembekötősdi a későbbiekben gyakran fulladt erotikába, itt a drámát szolgáló funkciója van. Erről nem írok, mert most nem érdekes, ugyanis ennek a szakasznak az a különlegessége, hogy először a táncmester elkészítette hozzá a koreográfiát, majd Luzzasco Luzzaschi zenét írt a mozgásra. Sajnos a kotta már nincs meg, így nem lehet ellenőrizni, hogy sikerült. Minden esetre az eljárás sorrendje felettébb érdekes. Reger jut eszembe róla, aki állítólag így írt az egyik költőnek: “a dalok elkészültek, ettől fogva ráér küldeni a szöveget.”

Az operai szembekötősdi pedig még a 19. században is tartotta magát. Emlékeznek?


(Verdi Rigoletto c. operájának Ponnelle-féle rendezése jutott eszembe. Szembekötősdi 8:00-nál és 51:00-nál.)

Ernest után

Mai program

Navégre!

Most látom az ÉS-ben, hogy újra kiadták Forrai Katalin könyveit. Tessék szaladni, ugyanis használtan is alig volt kapható.

Zenélő állatok 1.

PapageiEgyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken – állapította meg egy ausztrál kutatás.

Rob Heinsohn, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) környezet- és társadalomtudományi karának tudósa szerint az énekes madarak és a cetek zenei hangokat adnak ki, néhány faj felismeri a ritmust, eszközt használva zenélni azonban csak a Probosciger aterrimus képes – írta az eurekalert.com.
“A nagy füstszürke madár hímje vastag botokat tör le az ágakról az odvas fákhoz veri őket, hogy a nőstény figyelmét magára vonja” – mondta a professzor.
A Science Advances című tudományos lapban ismertetett kutatás hét éve folyik, ezalatt kamerákkal türelmesen követtek nyomon az esőerdőben elvonultan élő papagájfélét, hogy fennmaradását biztosítani tudják.
Régóta ismert, hogy a pálmakakadu dobol, ám most sikerült először filmre venni és elemezni a “zenéjét”.
“A hab a tortán, hogy az ütések szinte tökéletesen egyenlő időközönként követik egymást igen hosszú sorozatokban, mintha csak profi zenész dobolna” – magyarázta Heinsohn.
A nyomon követett 18 hím pálmakakadu mindegyike saját stílusában dobolt. Voltak, amelyek mindig gyors ütemet vertek, mások mindig lassút, mások szerették az elején kicsit cifrázni.
“Talán az egyéni stílus alapján ismerik fel egymást az egyedek nagy távolságból is” – mondta a professzor, aki szerint a dobolás a hím pálmakakadu udvarlási szertartásának a része kiáltásokkal és jellegzetes mozdulatokkal együtt, amelyekkel a nőstényt szeretné megnyerni párjául. (Forrás: MTI)

Miskolci mandarin


Most látom csak, hogy Lengyel Menyhért Miskolcon járt iskolába. Az épületben ma a Berzeviczy Gergely Szakgimnázium működik.