Megmérgezték Amadeust?

Ez nem áprilisi tréfa?!

Miloš Forman Amadeus című filmjében a fikció és valóság határán találjuk magunkat, pontosabban magát Mozartot, méghozzá a rivális Salieri szemszögéből elbeszélve a történetét, aki szó szerint beleőrül abba, hogy kicsinyes féltékenységből elpusztította korának legnagyszerűbb zeneszerzőjét. De hogyan ábrázolja az „életrajzi film” a nagy zeneszerzőt? Mikor csal kicsit és mikor nagyot? Mikor nevethet a néző, és mikor nevet a néző arcába a rendező? Tényleg ennyire irritáló lehetett Mozart vihogása? Megannyi kérdés. Forman alkotása mint zeneszerzőportré és mint mozgóképes mű is kimagasló a filmirodalomban. Bősze Ádám előadása elsősorban zenetörténeti szempontokból járja körül e remekművet, nem huny szemet adott esetben pontatlanságai, de pimasz szellemességei fölött sem. Az Amadeusban megszólaló zeneműveket a Pannon Filharmonikusok művészei adják elő.