Narancsos #szeretnekahallgatók

Ma láttam, hogy már elérhető a Magyar Narancsban májusban megjelent interjú. Köszönet Rácz Juditnak.

31 éve szeretnek a hallgatók

Lapozgattam a régi noteszemet, és ezt találtam. Az egyik iskolatársam írta: "A [úgysem tudjátok elolvasni] véleménye a Bőszéről 1986. II. 24-én 9:24 h-kor irodalom órán: Te tahó vagy, úgy[-]hogy ne járjon a szád!"

Álmomban

Esterházy Péterrel találkoztam. Kaptam tőle két könyvet. Az egyik válogatás lehetett a kisebb műveiből, szürke volt a borítója, rajta a fényképe, profilkép. Piros filccel hosszú dedikációt írt rá.
– Ezzel menőzhetsz a facebookon. – mondta.
A másik címe az volt, hogy Ateneiopeia. Megkérdeztem, mit jelent magyarul.
– Itt minden nehéz és hézig. – válaszolta, aztán elnevette magát.
Erre ébredtem.

Új műfaj születik

Dobos Evelinnel a stúdióban

Omerta

Tompa Andrea saját regényéről írt esszét a Jelenkorban “Így írtam az Omertát” címmel. Ajánlom. A könyvet is. Igaz, még nem fejeztem be, de eddig nagyon lekötött.

Nem leszek egyedül

Ezt a képet a napokban kaptam. Jegyet vett valaki a premierre!!!

(Megnyugtató, hogy végre nem magamban beszélek.)

#szeretnekahallgatók – Augusztus 16. Kaposvár

Az illúzió rombolása