Richard Wagner

  Wagner fő művének, a Niebelung gyűrűje című tetralógia 1876-os bemutatója, illetve az 1889-es New York-i első előadása emlékére kiállítás nyílik 2016. január 29-én a The Morgan Library & Museumban. Magángyűjteményekből, a Metropolitan Opera kollekciójából és a Morgan saját archívumából válogatták a tárlat anyagát, de látható egy eddig soha ki nem állított Wagner-vázlat is, amelyet a […]

  Richter János (Hans Richter) gondolt arra először, hogy ideje lenne Magyarországon is alapítani egy Wagner Társaságot, akkor még a Bayreuthi Színház javára. A pesti Wagner Társaság alakuló értekezletére 1872. február 25-én került sor a Hungária Szállóban. Elnöke Mihalovich Ödön lett, titkára Apponyi Albert gróf. Az 1872. február 28-i hangverseny bevételéből Bayreuth 1000 forint támogatást kapott. […]

A Rajna kincse szereplői hovatartozásuk alapján a következőképpen osztályozhatók: Istenek: Wotan, Donner, Froh, Loge, Fricka, Freia és Erda Niebelungok: Alberich és Mime Óriások: Fasolt és Fafner Rajnai sellők: Woglinde, Wellgunde és Flosshilde

Amikor Liszt és Wagner közös hangversenyt adott a Pesti Vigadóban a Bayreuthi Festspielhaus javára, a győri születésű Richter János (Hans Richter) tanította be a zenekarnak a játszandó darabokat. Az egyik próbán részt vett az Ellenőr újságírója is: “Wagnerban annyival több az ideg, amennyivel kisebb termetű Liszt Ferencznél. Wagner mindig zsörtölődik, versenybotjával csattog, folyton közbekiált, majd […]

Amíg Bécs két legismertebb zsidó származású kritikusa, Eduard Hanslick és Daniel Spitzer ki nem hagytak volna egy alkalmat sem, hogy Wagneren nevessenek, addig a másik oldalon számos rajongója volt. Annak ellenére is, hogy Wagner zsidóellenes nézetei széles körben ismertek voltak. A Wagner-kultusz mindenkire hatott: Bécsben alakult a világ első Wagner múzeuma, igaz, az antiszemita Nikolaus […]

A Lohengrin premierjén a címszerepet Karl Beck (1814–1879) osztrák tenor énekelte, aki főszerepet vállalt még Hector Berlioz Benvenuto Cellini című operájának első előadásán is, mely szintén Weimarban volt két évvel Wagner operájának bemutatója után, 1852-ben. Beck cukrászként kezdte a pályáját, s néhány év színpadi munka után (sokak és saját örömére) visszatért eredeti szakmájához. Évekkel később […]

Wagner Richárd, teljes nevén Wagner Vilmos Richárd, 1813. május 22-én született Lipcsében. Atyja Wagner Frigyes, rendőrségi tollnok volt és néhány hónappal fia születése után meghalt. Özvegye félév múlva újból házasságra lépett férjének egyik jó barátjával, Geyer Lajossal, aki sokoldalú tehetség, festő, színész és drámaíró volt és szeretetteljes, gondos nevelésben részesítette mostohagyermekeit. A család Drezdában telepedett […]

“Nem tarthatom másnak, mint a legtragikusabb költői műnek a Lohengrint, minthogy csak úgy békélhetünk meg vele, ha egészen borzalmas messzeségből szemléljük a világot. Csak egyetlen mélységes gondolat, a lélekvándorlás föltételezése utalhat bennünket arra a vigasztaló pontra, amely a földi dolgokat végül is a megváltás mindent kibékítő és kiegyenlítő magaslatán egyesíti.”

A zeneirodalom remekművei az emberiség, helyesebben az ember végtelen, illetőleg véges kérdéseivel foglalkoznak. A zenei remekművek, legtöbbször teljesen akaratlanul, olyan mélységeket tárnak föl, amelyek szavakban, vagy bármi más zártabb és korlátoltabb módon, alig fejezhetők ki. Mert nevök nincs, mert megfejtésük titok, akár az emberiség, akár az ember számára. Tehát a kifejezés, amely megközelíti a végtelen, […]

Wagner 1830 körül ismerkedhetett meg a Trisztán és Izolda-történettel, mégpedig a Johann Gustav Gottlieb Büsching-féle “Ritterzeit und Ritterwesen” című, 1823-ban megjelent könyv olvasásakor. A drezdai időszakban (1842 és 1849 között) olyannyira lelkesedett a középkori irodalomért, hogy saját könyvtárat állított össze ilyen tárgyú művekből. A Trisztán-történet megzenésítésének és színpadra állításának gondolata azonban ennél jóval későbbi, hiszen […]


[There are no radio stations in the database]
%d blogger ezt szereti: